Településünk

Köszöntjük Bazsi település honlapján!

Nagy öröm számomra, hogy a világhálón találkozhatunk, és ezúton köszönthetek minden kedves látogatót Veszprém megye déli csücskében elhelyezkedő Bazsi község honlapján.
Internetes oldalaink összeállításával nem titkolt célunk, hogy a Marcal forrásvidéken, csodálatos természeti környezetben elhelyezkedő kisközség iránt felkeltsük az érdeklődést.
Szándékaink szerint sokrétű információt kívánunk nyújtani mindazoknak, akik felkeresik a honlapot. Célunk elsősorban településünk bemutatása, amely magába foglalja a település történetének, hagyományainak, nevezetességeinknek és sajátos adottságainak bemutatását.
Ugyanakkor szeretnénk megfelelni a közérdeklődésre számot tartó információk megismerhetősége iránt támasztott igényeknek is. Megtalálhatók itt Bazsi Község Önkormányzatának működésére vonatkozó adatok, Képviselő-testületi döntések, hírek, hirdetmények.
Betekintést engedünk a közösségünk életét színesítő rendezvényekbe. Megismerhetik mindazokat a lehetőségeket, melyeket a település nyújtani tud, a letelepülni vágyóknak, akár az itt vállalkozni szándékozóknak, akár azoknak, akik kellemes kikapcsolódást, pihenést keresnek nálunk.

Bízom abban, hogy honlapunk hozzájárul ahhoz, hogy az érdeklődök mindig a legaktuálisabb képet kapják községünkről.

Jó böngészést kívánok minden kedves érdeklődőnek!

Szentes László polgármester

_________________

 

Simon István szülőföldjének szépségéről emígy írt Juhász Ferenc 1956-ban
Ködök, kikericsek című portrévázlatában:

„Ha magunk elé tesszük Magyarország térképét, s egy ceruza csillogó grafit-tűjét Budapestre helyezve elindulunk a tapolcai gyorsvonat útvonalán, végigcsúszva a Balaton zalai partján, ahogy a sínpárt jelző sötét ceruzanyom Tapolca felé, északra kanyarodik, kő-arcú, bársony, virágporszagú, jegenye-tollas vidékre jutunk. Körül vulkanikus kúpok, rajtuk a romantika kő-rongyai: várromok, alattuk buja rétek, ködök, kikericsek, napraforgók és kukoricák, s a nagy víz szelíd visszfénye a felhőbojtokon és bazaltömléseken. Egy más világ küszöbére érkeztünk. S ha Tapolca, Sümeg, Keszthely városait háromszögbe fogva e háromszög tengelypontját megtaláljuk: megtaláltuk a költő szülőfaluját, Bazsit, ahonnan elindult, hogy oda vissza-visszatérjen, s elhagyja újra, de sohasem hagyja el szívében, mert úgy él ott ez a falu, mint a szerelem. Aki ismeri a Dunántúl e lépesméz-szagú részét és a költő faluját, nem csodálkozik, hiszen maga is menthetetlenül szerelmese lesz a lágy, hajdan vulkánokkal-vemhes hegyvonulatoknak, a gyöngéd, csodakék, ökörnyálas őszi mezőknek, a szőlőoldalas, kék sziromragyogású falvaknak. Bazsi a Bakony déli nyúlványainál fekszik, apró völgykagylóban, amelynek bazalt-legyezője nagy csillogó rétségre nyúlik, s a fénypárás messzeség a sümegi hegy kúpjában fut össze, a hegyen az ősi várrommal, mint valami nemes gálya-orr isten-feje. Körül: Tátika, Csobánc, Rezi, Szigliget várromjai; porladó nagyurak, fölgyepesedett-szívű katonák, elrothadt-tekintetű várbeli kisasszonyok, földbe-boldogult jobbágyok álma a földben, meggyűrűzött csontjai, csákói, kardjai, szőrei, főkötői, s a bakonyi erdő, ahol nem is olyan régen még a betyárok: Sobri, meg Savanyó, meg Vak Illés kötötték lovukat piros almafához. Látni innen a Ság tetejét, Berzsenyi, Kisfaludy élt itt, utazott Keszthelyre lassú szekéren. Itt született a költő, innen indult el, gazdagon, tömött lélekkel, még-nagyobb kincsre vágyva. S emlékek, csöndön-indázó, vérbársony torkú virág-függönye nyílt benne.”

_________________

 

---

Legfrissebb híreink: