50 évvel ezelőtt a mai napon, július 7-én távozott ebből a földi világból településünk szülötte, SIMON ISTVÁN Kossuth-díjas költő, műfordító, esszéíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, egyetemi tanár.
Halálát 1975-ben így jelentette a Kossuth Rádió Déli Krónikája:
“Elhunyt Simon István Kossuth-díjas költő. Simon István 1926. szept. 16-án született, szegényparaszti családból. Középiskoláit Sümegen végezte. 1948-tól népi kollégistaként, majd az Eötvös-kollégium tagjaként a budapesti bölcsészkar magyar-német szakán szerzett tanári oklevelet. Versei már egyetemi évei alatt megjelentek a Csillag és az Új Hang hasábjain. Ezután sorra adták ki köteteit. 1952-55-ig a Szabad Nép kulturális rovatának munkatársa, 55 és 56 között az Új Hang szerkesztője. 1957-től a Kortárs rovatvezetője, 1964 óta pedig főszerkesztője. Jelentős irodalompolitikai és közéleti tevékenységet fejtett ki. Költészete sajátos új szint, egyéni hangot hozott a felszabadulás utáni magyar irodalomba. Simon István 1952-ben az Érlelő napok c. kötetéért József Attila díjat kapott. A Kossuth-díjat 1955-ben kapta meg. Simon István nemrég vezette a versmondói vetélkedőt a Rádióban és a Tv-ban.”