Szőlőhegyi Hálaadó Kápolna

 

"A középkori eredetű szőlőhegyi kápolna nyomtalanul elpusztult. A jelenlegi „Urunk színeváltozása” titulussal bíró kápolna a falutól délnyugatra, az Öreghegy oldalában, kies környezetben áll. Építtetője Holport Teréz volt az 1800-as évek utolsó harmadában. ..."

 

 

folyamatban...

 

Vissza a kezdőlapra >>

utolsó módosítás:2011-09-05 11:13:58



Nagyboldogasszony Római Katolikus Templom

 

"A falun átvezető út (Fő utca) melletti teleksorba illeszkedve, alacsony kőfallal övezett szabad területen álló, középtornyos, keletelt, egyszerű barokk falusi templom.  Az 1778-ban tartott püspökiegyházlátogatás alkalmával feljegyezték, hogy 1740 körül régebbi templomból építették Szent Katalin tiszteletére, de akkor már romos volt a régi épület. Provizórikus oltár állt benne és sem orgonája, sem szószéke nem volt. Az említett korábbi templom a falu újratelepítése idején épülhetett, erre vall a bejárat felett olvasható 1731-es évszám és a szenteltvíztartó, amelyen az 1739-es évszám olvasható. ...

 

 

... Egyhajós, nyugati tornyos, sokszögű szentélyes falusi templom, kevésbé jellegzetes barokk formákkal. A templom nyugati homlokzata előtt előrelépő torony emelkedik, kelet felől a hajónál keskenyebb, a nyolcszög három oldalával záródó szentély áll, ehhez észak felől keskeny sekrestye kapcsolódik. A templomot három oldalról alacsony, törtkőből épített fal övezi, dél felöl területét távolabb húzódó házfal határolja.
  
Főhomlokzata előtt, középtengelyében álló karcsú magas, háromtengelyes torony emelkedik. Alsó tengelyében kosáríves keretelt kapunyílás helyezkedik el. Záradéka fölött egyszerűen a homlokzat vakolatába karcolva jelenik meg az 1787-es építési dátum. Az évszám fölött álló, nyújtott kereszt alakú nyílás helyezkedik el. A toronyszinteket a széleken egyszerű keskeny vakolatkeretelés övezi, a torony oldalhomlokzataira is átfordulva. A második toronyszintet egyszerű körablak töri át. A legfelső, egyben legalacsonyabb toronyszintet valamennyi oldalon egy-egy kosáríves ablaknyílás foglalja el. Valamennyi ablaknyílást vakolatkeretelés övezi. A toronyszintet e fölött egyszerűen tagolt, de határozott kiülésű főpárkányzat zárja le. A toronyszinteket vízszintes – vakolatsávként megjelenő – osztópárkányok választják el egymástól. A hajó nyugati homlokzatának kétoldalt egyenes vonalú, haránt irányú metsződéssel kapcsolódnak a második toronyszinthez.
  
Az oldalhomlokzat egyetlen architektónikus díszítést, a hajó széleit keretelő kettős falsávok és a főpárkány alatt futó falsáv képezik. Északi homlokzata ablaktalan. A déli homlokzata 3 tengelyes. Kisebb méretű karzatra nyíló ablak és a hajót megvilágító további egyetlen nagyobb méretű ablak jelenik meg a homlokzaton. A harmadik ablak a szentély homlokzata felől nyílik. Kialakításuk tekintetében azonosak, mindegyik szegmentíves záródású, az ablaknyílás körül keskeny, kissé visszaugró, egyszerű vakolatkereteléssel. A szentély és a hajó ablaka méretében is azonos. A hajó főpárkányzatát egyszerű holkerívvel alakították ki. Az épület falait magas vékony cementlábazat követi. A szentélyzáródás tengelyében kerek vakablak helyezkedik el. A sekrestye kialakítása rendkívül egyszerű, csaknem szegényes. Nyugati és kelet felől oromfallal záródik, utóbbi irányából alacsony szegmentíves ablakkal, az oromfalban pedig nyitott szellőzőablakkal.
  
A hajó és a szentély fölött nyeregtető helyezkedik el, hódfarkú cserépfedéssel, a sekrestye felett félnyregtető ül. A toronysisak falazott, gúla formájú. ...

... Alaprajzát tekintve zömök arányú, egyhajós épület, nyugati végében falazott szerkezetű karzatépítménnyel, kelet felől szélesebb, négyzetes alapterületű. Kosáríves záródással toldott szentéllyel, amelyhez észak felöl sekrestye kapcsolódik.
  
Az épület bejárata a négyzetes alapterületű, csehsüveg bolto-zattal fedett toronyaljon keresz-tül vezet a hajóba. Kétoldalt egy-egy félköríves záródású fülke helyezkedik el, ülőpaddal. A hajó bejárata egyenes-záradékú, vasrácsos kapuzata és belső ajtószárnyai újak. A padlóburkolat itt ajzatbeton. A karzatalj háromszakasos csehsüveg boltozatból áll, ezeket és a karzat hármas nyílását a négyzetes középpillérekből induló kosáríves hevederek osztják. A középpilléreket három oldalról keskeny lábazat övezi, felül pedig keskeny fejezetpárkány zárja. A jobb oldali pillér törzsébe félgömb formájú szenteltvíztartó tálat építettek be, ennek oldalában az 1731-es évszám olvasható. A karzatalj két oldalán egy-egy szegmentíves fülke helyezkedik el. Jobbra, zárt oldalfal mögött fa fokokkal épített lépcső vezet a kórusba. A karzatíveket vakolatkeretelés követi. A mellvéd középső része domborúíves, a mellvéd vízszintes tengelyében félhenger pálcával osztott, fölötte a mellvéd felületét lekerekített sávokkal díszített kazetták törik át. A vastag falazott mellvédépítmény a déli homlokzatnál részben belemetsz a kórus ablakának kávájában. 
  
A hajót mindössze két csehsüveges boltszakasz alkotja. Ezeket lemeszelt élű, páros lizénákkal díszített, fejezetpárkányos falpillérekről induló kosáríves heveder tagolja, akárcsak a hajó nyugati végében és a diadalív előtt. Ez utóbbi ugyancsak kosáríves, pillérei erőteljes beülésűek. Valamennyi falpillért lábazat övezi. Fejezetpárkányai markáns kiülésűek. A diadalív törzsét a lizénapár díszíti, a pillér elé a szentély felé lemetszett. A falpilléreket a falsík mentén homlokívek kapcsolják össze.
  
A hajót, a szentélyt és a karzatot egy-egy ablak töri át a déli irányból. Méreteik eltérőek, a karzaté kisebb, részletkialakításuk, szegmentíves záródásuk, enyhén rézsűs ablakkáváik azonban megegyeznek.
  
A négyzetes alaprajzú szentély a hajónál egy lépcsőfokkal emeltebb szinten fekszik. A szentélyzáródás belülről kosáríves, amely a diadalívvel átellenben elhelyezkedő falpillérpártól indul. Az ezekről induló homlokívek tartják a szentély csehsüveg boltozatát, és a szentélyzáródás negyedgömb boltozatát. Egyetlen ablaka alatt szegmentíves, rézsűs kávájú falfülke helyezkedik el. Mellette pasztofórium fülke.
  
Észak felé alacsony szalagkeretes, egyeneszáradékú bejárat nyílik a sekrestyébe.  Alaprajza négyzetes, boltozata fiókos donga. A sekrestyeajtó kilincse és zárszerkezete a 19. század közepéről való. ...

Főoltár. Fő részeinek – a magas építménnyel ellátott tabernákulum és a két oldalon elhelyezett talapzaton térdeplő angyalszobrok – színezésében az aranyozás az uralkodó. Az oltár 20-ik sz.-i erede-tű, és újonnan lett átfestve. A tabernákulum fülke tetején álló építmény középső íves fülkéjét korinthi-záló oszlopok díszítik két oldalt. A széleken egyenesen induló, majd félkörívvel záródó tető íves részén pedig az áttört aranyozott inda-mintázat az uralkodó. Az oltár két lépcsővel emelt szinten áll.
Oltárkép. Íves, aranyozott keretben Mária-menybemenetelét örökíti meg. Anyaga olaj-vászon. Eredete 20. század eleji munka.
Szenteltvíztartó. A kóruskarzat oszlopán látható beépítve. Anyaga kő, rajta az 1731-es évszám van bevésve.
Orgona: Felirata: Angster József, Pécs.
Szószék. Hangvető nélküli szószék a templom berendezésének legértékesebb darabja. A zöld és vörösmárvány utánzatú festése mellett a kosár előlapjának osztópárkányára elhelyezett Egyházatyák ruháinak az aranyozott fehér színezése jellemző. A szószék eredetileg a sümegi ferences templomban állt, mestere a karmelita Franz Richter szerzetes volt, aki Acsády Ádám Péter (1725-1744) veszprémi püspök megbízásából, 1743-ban készítette a sümegi templom számára, amikor a főoltárt is faragta."

 

utolsó módosítás:2011-09-05 11:13:58