

Részletes program:
13:00 órakor a Bazsi temetőben ki-ki megtekintheti a Temetői okoskövet, majd egy főhajtással tiszteletünket tesszük Simon István sírjánál. Bár ez a nap a születésnapjáról szól, de örülnénk, ha ez egy alkalom is lenne a tiszteletadásra.
14:00 órától szeretettel várjuk Önöket a költő szülőházának udvarán, ahol beköszön ZÖLDY PÁL író.
– NÉMETH ISTVÁN PÉTER irodalomtörténész, állandó előadónk beszél Simon István és Takáts Gyula barátságáról.
– A NYIRETTYŰ Népzenei Együttes szintén visszatérő féllépőink Bazsiban. Ők zenével oldják a hangulatot.
– Megszólaltatjuk a költő családtagjait, meséljenek nekünk, ők hogyan érzik, miként élik mindennapjaikat egy neves költő árnyékában? Beszélgetőtárs Kende Kata.
– Majd ismét a NYIRETTYŰ Népzenei Együttes korhű zenélését élvezhetjük.
– Érdekes színfoltja lesz a délutánnak HOSSZU LAJOS beszámolója Simon István fogságba esésének hiteles története fogolytársa, Mózner Lajos elbeszélése alapján.
– Közösen megkoszorúzzuk a szülőház falán lévő emléktáblát és elénekeljük együtt a Himnusz.
Kellemes találkozásokkal, emlékezéssel, barátkozásokkal töltünk egy kellemes koraesti délutánt.
Köszönet községünk lelkes csapatának, akik segítségükkel, dekorációval, vendéglátói jókedvvel, igyekezettel mindig tettrekészen ott vannak velünk.
Szeretettel várjuk Önöket, hogy együtt ünnepeljük költőnk 100. születésnapját! Legyenek vendégeink!
További információ:
Németh Zsuzsanna – +36 70 335 7471
Kende Kata – +36 30 611 2234


Állandó előadónk és Simon István-szakértőnk NÉMETH ISTVÁN PÉTER. Nyugodt lelkiismerettel kijelenthetjük, hogy évtizedek óta, a Simon István emléknapok kezdetétől ő itt van velünk, már-már családtagként, örökös tagként, örökös előadóként. Természetesen Simon Istvánról, és vele kapcsolatban az egész Dunántúl jeles író-költő társadalmáról szólnak jegyzetei, melyet minden alkalommal ő olvas fel nekünk. Ő az, aki felfedezi, hogy az említett hírességek valamilyen módon kötődnek Bazsihoz is.
2022-ben jelent meg egy kötete “A szív mindig hazatalál” címmel, mely a költőhöz fűződő írásait tartalmazza. “Németh István Pétert – aki maga is kiváló költő és irodalomtörténész – családi és ismerősi szálak is fűzik a mára szinte elfeledett költő előd személyéhez és emlékéhez. Róla és költészetéről szóló írásainak többségét a szülőfaluban, Bazsiban megtartott emlékünnepségeken olvassa fel.” – (Gyurácz Ferenc)
Másfél éve sümegi lakosként üdvözölhetjük. Egyre közelebb…
Köszönet minden írásáért és munkálkodásáért!!!
“Németh István, írói nevén Németh István Péter (Tapolca, 1960. március 8. –) költő-irodalomtörténész, magyar nyelv és irodalom szakos előadó, könyvtáros tanár.
„Csendben alkotó, intim lírai alkat, ritka egyéniség a mai csúnya, könyöklő világban”. (Toldi Éva)
Iskoláit szülővárosában, a mai Bárdos Lajos Általános Iskola falai között, majd Pápán, a Türr István Gimnáziumban végezte; egyetemi diplomáját pedig az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerezte, magyar–könyvtár szakos „Eötvös-kollégistaként”. A Debreceni Agrártudományi Egyetem hallgatója is volt, másoddiplomáját humán-menedzser – vagyis emberi erőforrás – szakon szerezte meg.
1985-től 1992-ig a balatonfüredi Lóczy Lajos Gimnáziumban tanított. A vörösberényi és balatonboglári Balaton Akadémia megnyitása óta az intézmény munkatársa volt, 1993-tól 2000 májusáig. A füredi gimnáziumban könyvtáros tanár volt egy újabb tanévre, majd 2001 augusztusától 2003 januárjáig a zánkai Egry József Idegenforgalmi Szakközépiskola, később a Szász Márton Szakiskola tanára Diszelben. A tapolcai Városi Könyvtárban, az Iskolamúzeumban is dolgozott.
Valamennyi munkahelyén vagy kollégiumi szállásán szakköröket és önképzőköröket vezetett. Tanított műalkotás-elemzést, filozófiát, filmesztétikát és társadalomismeretet is, valamint szakszerű órahelyettesítésként minősültek zenetörténeti órái is. Komplex esztétikával foglalkozik, tanításai során a testvérmúzsákat, a társművészeteket együtt is megismertette diákjaival. Diákotthonokban már pályakezdése óta vállalt felügyeletet.
Az 1990-es évek első felében a Megyei Pedagógiai Intézet Megyei pedagógiai Körkép című folyóiratánál tagja volt a szerkesztőbizottságnak. Tudományos ismeretterjesztői előadásai nem csupán Veszprém megyére korlátozódnak. Járt többek között Görögországban, Olaszországban, Németországban, valamint az összes környező országban.
Németh István Péter dédapja Biró Gyula kútásó mester, aki a Tapolcai Tavasbarlangot egy kútásás során felfedezte Tóth Pál pékmester akkori telkén, 1903-ban.”
(Forrás: Wikipédia)

SIMON ISTVÁN 100
Kedves Bazsi Lakosok, kedves Vendégeink!
2026. Elkezdődött számunkra a Simon István Emlékév!
Igaz, hogy szeptemberben született, de egész évben büszkék vagyunk rá, hiszen 100 évvel ezelőtt itt látta meg a napvilágot Bazsiban, itt élt és halt meg. Megtiszteljük emlékét azzal – mint eddig is tettük -, hogy gyakran fogunk jelentkezni írásaival, verseivel és vele történt eseményekkel. Ezt az évet neki szenteljük, köszöntjük, emlékezünk rá, ünnepeljük őt. Büszkén őrizzük emlékét és gondozzuk szülőházát, ahol minden év szeptemberében emléknapot tartunk igényes műsorokkal és előadókkal házának kertjében.
Ez idén sem marad el!
ELSŐ rendezvényünk és megemlékezésünk az emlékévben:

“A nemzeti sírkert védettségi kategóriát Magyarország Kormánya hozta létre 1999-ben azon országhatáron belül található sírhelyek számára, amelyekben a nemzet leginkább megbecsült személyei nyugszanak. E kategóriába történő sorolással a magyar nemzet megbecsülését, tiszteletét és köszönetét fejezi ki a sírban nyugvó felé. A nemzeti sírkert védettségi kategóriát Magyarország Kormánya hozta létre 1999-ben azon országhatáron belül található sírhelyek számára, amelyekben a nemzet leginkább megbecsült személyei nyugszanak. E kategóriába történő sorolással a magyar nemzet megbecsülését, tiszteletét és köszönetét fejezi ki a sírban nyugvó felé. …”
2026. március 12-én pedig Bazsi Község is csatlakozott azoknak a településeknek a táborába, amelynek temetőiben okos parcellakövek hívják fel a figyelmet ott nyugvó nagyjainkra.
A teljes leírás itt olvasható>>>>>


A SIMON 100 logójában szereplő portrét a költőről 1984-ben készítette Kajári Gyula festő- és grafikusművész, aki 1979-1995-ig élt Sümegen. Mindketten ugyanabban az évben, 1926-ban születtek. Természetesen a “párosítás” nem véletlenül történt…
Az eredeti, monumentális szénrajz 1988 óta – több más képével együtt – a sümegi Kisfaludy Gimnázium falait díszíti.