Holport Teréz hálaadó kápolna

   Az 1800-as évek második felében, egy májusi napon jégeső verte el a bazsi hegy szőlőjét. A természeti csapások elkerülésére a falubeliek fogadalmat tettek, hogy kápolnát emelnek a hegy szívében, mely Holport Teréz anyagi támogatásával nemsokára el is készült. A kápolna neoromán stílusban épült, és Urunk színeváltozása misztériumának szentelték. A búcsú napja így augusztus 6-a lett. Nagy ünnepnek számított, mely a hegyre szólította a falu népét. Farkas Sándor így ír visszaemlékezésében: „Ezen a napon gyerekkoromban az egész falu ünnepelt. A kápolna körül sátrakat vertek, melyekben bábosok, cukrászok és egyéb árusok kínálták portékájukat. Még ringlist is állítottak fel. Mise után itt szórakoztak főleg a gyerekek, de sok felnőtt is.” Szokás volt ellátogatni egymás pincéjébe, ahol ettek, ittak, beszélgettek az emberek.

„Uram, jó nékünk itt lennünk!” (Mt 17,4)






utolsó módosítás:2016-08-04 09:24:19



Berzsenyi Dániel emléktábla

A falu határában - Zalaszántótól Sümeg felé tartva - emléktábla őrzi (gránitsziklán öntött vastábla felirattal) Berzsenyi Dániel nevét, aki 1808-ban, a Somogy megyei Niklára költözése alkalmából itt írta a Búcsú Kemenesaljától című költeményét.

 

A felirat:
BERZSENYI DÁNIEL
E HELYRŐL TEKINTETT
VISSZA SZERETETT SZÜLŐFÖLDJÉRE
1808-BAN KEMENESALJÁRA
ITT FOGANT GYÖNYÖRŰ KÖLTEMÉNYE
„BÚCSÚZÁS KEMENESALJÁTÓL”
MESSZE SETÉTEDIK A SÁG TETEJE,
EZENTÚL ELREJTI A BAKONY ERDEJE,
SZÜLŐFÖLDEM KÉPEDET.
MEGÁLLOK MÉG EGYSZER S REÁD VISSZANÉZEK,
TI KÉKELŐ HALMOK! GYÖNYÖRŰ VIDÉKEK!
VEGYÉTEK BÚS KÖNNYEMET.

ÁLLÍTOTTÁK – SZÜLŐFÖLDJE TISZTELŐI
2001-BEN.

 

 

 

utolsó módosítás:2016-08-04 09:24:19



Római katolikus temető

Bazsi temetőjében sok értékes sír, keresztek és temetői szobrok találhatók különböző századokból, amiket Miklósi-Sikes Csaba fényképezett és gyűjtött egy csokorba 2003-ban:




 

folyamatban...

utolsó módosítás:2016-08-04 09:24:19



Simon István Emlékház

Simon István költő Emlékháza. Fő utca 149. szám.

Ebben a házban született, 1926. szeptember 16-án Simon István Kossuth-díjas költő, publicista, műfordító, 1963-tól haláláig országgyűlési képviselő, 1963 és 1971 között a Kortárs című irodalmi folyóirat főszerkesztője. Az alig 49 éves korában, 1975-ben elhunyt költőt – kívánságának megfelelően – szülőfalujában helyezték örök nyugalomra. Egykori szülőházát 1983-ban újították fel, és nyitották meg falai között az emlékkiállítást. 1990-ben a gazdasági épületet újították fel, ahol egy néprajzi kiállítás látható. (M-S. Cs.)

 

 

 

A falusi lakodalomban

fiatal párok között járják,

a forgásban bölcsen, nyugodtan

és higgadtan mindig, a csárdást.

 

Mindegy, a cigány akármit húz,

éppen ez a gyönyörű benne,

táncukban egyforma a ritmus

bármilyen zenére, ütemre.

 

Mozgásuk mintha már túlnőne

önmagukon, már nem a testé;

kidobálták mind az időbe,

mi sokká vált, fölöslegessé.

 

De toppant még a roggyant csizma,

szép ívben feszül a Doberdón

átlőtt  kar vállra-tapadt izma,

és hátra dől az öregasszony.

 

Kisimul a borzas szemöldök

fölött a barna homlok ránca,

amíg körül porzik a kölykök

padlatot rázó vad forgása.

 

S a körben gyönyörűen ott rop

csárdást a két meghiggadt táncos,

eljutva már-már a szép szobrok

tökéletes mozdulatához.

 

(Simon István: Táncoló öregek - 1960)

 

 

 
utolsó módosítás:2016-08-04 09:24:19



Ásványbánya

utolsó módosítás:2016-08-04 09:24:19